A 76/768/CE és 92/32/CE rendeletek alapján az Európai Közösség országaiban minden kozmetikai alapanyagot kötelező állatokon tesztelni. A késztermékre viszont nem vonatkozik a tesztelési kötelezettség, ezért mindig fenntartással kell fogadni azokat a termékeket, amelyekről a gyártó azt állítja, hogy "kegyetlenségmentesek" /cruelty free/.

Léteznek kozmetikai gyárak, amelyek fennen hirdetik magukról, hogy nem végeznek állatkísérleteket és ez annyiban fedi a valóságot, hogy pl. a rúzsokat, szemfestékeket stb. valóban nem tesztelik állatokon, viszont az összes alapanyagot kísérleteket folytató beszállítóktól vásárolják.

Ha a termékek minden egyes alkotórészét állatokon tesztelik, akkor a késztermékről sem lehet azt állítani, hogy kegyetlenségmentes. Nem tisztázott, hogy valójában mi minősül kegyetlenségmentesnek és a szimbólumok használata sem egyértelmű. A kereskedelmi forgalomban lévő kozmetikumok valamennyi alkotórészét, /több, mint 8000 anyagot/ közöttük a vizet is állatokon tesztelték!

Mindazonáltal vannak olyan gyártók, amelyek újabb kísérleteket nem támogatnak, csak a már korábban tesztelt és engedélyezett alapanyagokat használják fel a temékeikhez. Ezek a cégek - néhány százan vannak szerte a világon - és az ötven legjelentősebb állatvédő szervezet nemzetközi egyezményt írt alá, amelyben a kozmetikai gyárak vállalták, hogy nem végeznek, végeztetnek és finanszíroznak állatkísérleteket, illetve nem vásárolnak olyan beszállítóktól, amelyek állatokon tesztelnek.

Az állatvédők első lépésként a kozmetikai kísérletek betiltását tűzték ki célul. Természetesen nem azért, mert ezek feleslegesebbek vagy etikai, illetve tudományos szempontból elítélhetőbbek, hanem azért, mert ezen a területen a legkönnyebb az emberek támogatását elnyerni. Sokan az orvosi célú kísérleteket még elfogadhatónak tartják, de a kozmetikai kísérleteket határozottan ellenzik.

Nem tévesztendő szem elől a végső cél: kivétel nélkül mindenfajta állatkísérlet betiltása. Sokéves küzdelem után megszületett a 93/35/CE direktíva amely 1998. jan. 1-től betiltotta /volna/ a kozmetikai célú állatkísérleteket. Azóta ezt a dátumot többször módosították.

A halasztgatások oka, hogy az állatkísérleteket helyettesítő alternatív módszereket nem "hitelesítették". És hogy miért nem? A magyarázat egyszerű: jelenleg egy kísérleti módszer akkor hiteles, ha ugyanazt az eredményt produkálja, mint az állatkísérletek.

Már tudjuk, hogy az állatkísérletek eredménye igen változatos lehet; függ a kísérletbe vont állatok fajtájától, korától, nemétől, lelkiállapotától, stb., így sosem lehetnek azonos körülmények között megismételhetőek, illetve objektívek. Az így kapott véletlenszerű eredmények sohasem fognak megegyezni az objektív és tudományos, körülményektől független alternatív tesztek eredményeivel. Az európai törvényhozóknak tehát változtatniuk kell a hitelesség kritériumain és belátni azt a tényt, hogy az állatkísérletek sohasem lettek "hitelesítve".

Az utóbbi évtizedek genetikai kutatásai lehetővé tették az élőlények génkészletének módosítását és az ún. génmanipuláció alkalmazásával újfajta élőlények létrehozását. Egy újságcikk terjedelme nem teszi lehetővé annak kifejtését, hogy a génpiszka milyen mértékben befolyásolhatja a Föld természetes ökológiai egyensúlyát, illetve mennyiben fogadható el, hogy a kutatók élet és halál uraiként újfajta életeket "teremtsenek".

A génmanipuláció célja többek között az, hogy emberi géneket hordozó állatokat hozzanak létre, amelyek az állatkísérletek során "emberibb" módon reagálnak. Ezzel a kutatók végső soron elismerik az állatkísérletek tudománytalanságát, mivel eredményeit nem lehet átültetni az emberre.

Ez a szemlélet az állatokat és az embert gépeknek tekinti, aminek az alkatrészeit tetszés szerint ki lehet cserélni. Nem tiszteli az életet, figyelmen kívül hagyja, hogy minden élőlény egyszeri és megismételhetetlen és sem az egyes szervek működése, sem az élőlény és természetes élőhelye nem választható el egymástól.

Tény, hogy génpiszkált állatok alkalmazásával a különböző betegségek kutatásában nem sikerült eredményt felmutatni. 1988-ban az USA-ban szabadalmaztatták azt az egeret, amelynek génkészlete emberi gént is tartalmaz; egyik génjét az emlőrák kialakulásáért felelős emberi génre cserélték.

Az egeret onko-egérnek azaz daganatos egérnek nevezték el. A kísérlettel a mesterségesen létrehozott emberi emlőrák kialakulását szerették volna tanulmányozni és a gyógyítás módját kutatni. Több, mint tíz évvel később semmilyen kézzelfogható eredmény nem született. Hiába pusztultak el a kísérleti állatok, sajnos a mai napig nem tudjuk, hogy miért indul be a rákos folyamat, hogyan előzhető meg és hogyan kezelhető. Az onko-egér továbbra is 99 %-ban egér maradt és szervei is eszerint működtek.